Tákoson 1924-tol a református elemi iskola mellett továbbképző iskola működött Fazekas Gyuláné vezetésével. A tanítónőnek nagy szerepe volt a BEREGI KERESZTSZEMES ismertté válásában. A lelkes tanítónő gyakorlati oktatás keretében és délutánonként a falusi lányoknak és asszonyoknak nagyon komolyan tanította a kézimunkát. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egyidőben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel később 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egyidőben építették.

Az így készített új stílusú beregi hímzésekkel jelentkeztek aztán az országosan évről-évre megrendezett karácsonyi vásárokon.

Tárgyaikat 1933-ban a budapesti Világifjúsági találkozóra is elvitték, ahol nagy sikert arattak. Ezen felbuzdulva kezdték el ekkor már vásárosnaményi központtal, Kelemen Gyula református esperes szervezésében piacra készíteni a beregi textileket. A beregi keresztszemes mintakincse igen gazdag a legkedveltebbek a virágminták, a rózsás, szekfűs, tulipános, az állatos minta közül pedig a szarvasos.